❮❮
könyv
books
novella
short stories
véleményírások
essays, editorials
más próza
other writings
naplórészletek
diary

A Nemes P. Ferenc felvett név csupán, de az eredeti megfejtése sem igényel boszorkányos képességet. Használhatnám a hétköznapokban bármelyiket, a hivatalos irataimban mégis a jóval szigorúbb csengésű dr. Papp Ferenc szerepel.

Erre az alig leplezett rejtőzködésre, amit írói álnevem nyújt, azért van mégis szükségem, hogy napi praxisom és irodalmi bolyongásaim ne mosódjanak egybe, mindkettő megőrizhesse a maga szuverenitását.

Írásaim életem első fél évszázadának élményeiből és ezek hatására született gondolatokból merítenek, szereplői e korszak jellegzetes figurái.

‘Ferenc Nemes P.’ is just my penname, but it takes no witchcraft to find out the original. I could use any of them in everyday life, but the much more austere ‘dr. Ferenc Papp’ appears in all my official documents.

I only need this hardly concealed hiding that my penname provides to avoid merging between my daily praxis and my literary rambles, so that bot could preserve their sovereignty.

My works are rooted in the experiences form the first half century of my life, and the people that appear in them are the typical characters of that era.

A szüleimtől megörökölt istenfélelmen kívül, alkalmam volt megtapasztalnom a Jóisten végtelen humorérzékét is. Gyermekkoromban, látva környezetem egyhangú és akkori énem számára elviselhetetlenül unalmas életét, annyit kértem csupán a Mindenhatótól, hogy nekem ne ezt a szürke, kiábrándítóan sivár életet biztosítsa, mert én kalandokra és kihívásokra vágyom!

Köszönöm, Istenem, minden ember boldog lenne, ha óhaja ilyen mérvű meghallgatásra találna!

Besides the fear of God I inherited from my parents I also had the chance to experience God’s infinite sense of humour. When I was a child and saw the humdrum life of the people around me, which appeared unbearably boring to me then, I only begged the Almighty to save me from such grey and disappointingly bleak life, because I longed for adventure and challenges!

Thank you, my God, I think any people would be happy if all their wishes would be granted to such an extent as you granted mine!

A mából visszatekintve kristálytisztán látom, hogy akkor kellett volna bődületes nagy maflást lekeverni nekem, amikor jódolgomban ilyen jövőt kívántam magamnak.

Ma már nosztalgiával és vágyakozással teli sóvárgással gondolok vissza arra az unalmas, egyhangú és kiszámítható életre, amelynek meggondolatlan kívánságom nélkül részese lehettem volna.

Mindez persze tréfa csupán, mert mi lenne velem két szép gyermekem, megértő és türelmes feleségem és a minket körülölelő Bodza-bokor nélkül!

Meg persze, ezek az írások se születhettek volna meg.

Looking back from today, it is crystal-clear that someone should have hardly slap me in the face when I wished for such a future for myself, just because I did not realize how well-off I was.

It is now with nostalgy and longing that I look back at that boring, monotonous, and predictable life that I could have lived, had I not made that that hasty and foolish wish.

All this is just a joke, though, because what would ÍI be without my two beautiful children, my understanding and patient wife, and the litter of my dog Bodza engulfing us all?

And, of course, none of these writings could have been born.